1.Iskolakert és szoborpark

A héthektáros terület idős fái egyrészt a régi füvészkert maradványai, másrészt az ötven évvel ezelõtti parképítés emlékei. Sok különleges fajt, díszfákat és díszcserjéket láthatunk itt. A Református Kollégium bejáratával szemben találjuk az Iskolakertet, mely a Kossuth és az Erdélyi Kollégium parkját foglalja magában. Él itt a kislevelű hársnak egy változata, fekete dió, a magas kőris egy változata, 100 éves tiszafa és egy szép ezüsthárs fasor. A kert értékét emelik a park területén található szobrok, melyek a híressé vált pataki diákoknak állítanak emléket. Az iskolakert közepén található a Kollégium műemlék jellegű tornacsarnoka, melyet ma is eredeti funkciójának megfelelően használnak.

Az Iskolakert szobrai

• Bessenyei György

• Collegno-parki emlékmű

• Csokonai Vitéz Mihály

• Egressy Béni

• Erdélyi János

• Fáy András

• Harsányi Zsolt

• Kazinczy Ferenc

• Kazinczy Gábor

• Kazinczy Lajos

• Komáromi János

• Kossuth Lajos

• Lorántffy Zsuzsanna

• Móricz Zsigmond

• Pálóczi-Horváth testvérek emlékmûve

• Pécsi Sándor

• II. Rákóczi Ferenc

• Tompa Mihály

• Tóth Ede

• Faültetõk emléktáblája

• Pataki diákság emlékezetének táblája

2.Református templom

1776. márciusában történt meg az alapkőletétel, s az építkezés öt évig tartott, felszentelésére 1781-ben került sor. Nemrég jutott el hozzám egy gyülekezettörténeti érdekesség, egy korabeli hollandiai újság – a Noordhollandsche Courant -, melynek 1780. január 24-i számában olvasható, hogy “a reformátusok »Uihelyben« és »Patackon« engedélyt kaptak, hogy egy kőtemplomot építsenek.” 

1834-ben földrengés rongálta meg a templomot, boltozata súlyosan sérült. 1895-ben Katona György tervei szerint a templom új mennyezetet és főbejáratot kapott. A templombelső ekkor nyerte késő barokk stílusú díszítését.

1703 és 1705 között a reformátusok a főiskolán tartottak istentiszteletet. 1705-ben a jelenlegi templom telkén a gyülekezet fatemplomot épített, majd 1726-ban egy nagyobbat, amelyben a diákság is elfért. A fatemplom régi papi széke a jelenlegi templom szószéke mögött van. Felirata Illés próféta életére utal: „Non Verbo pIetas, at re, MonstretVur oportet, Igne CaLens IsthoC speret aD astra rapI,” azaz: “Nem szóval, tettel kell, hogy tűnjék ki a kegyesség. E hévtől fűtve várja, hogy égbe kerül.” A betű kiemelés számértéke: 1764.

II. József, a protestánsokkal szemben türelmet tanúsító uralkodó Sárospatakon járt, s az egyház elöljárói kérelmet nyújtottak át neki azzal a megokolással, hogy Isten jelenlegi hajléka rossz állapotú, és a gyülekezet megnövekedett létszámát figyelembe véve kicsi. A döntésben résztvevő vármegyei hivatalnokok pártolólag álltak a kérelem uralkodó elé terjesztéséhez, ám Jabróczky Pál helybéli jezsuita plébános megtámadta a döntést azzal, hogy az ifjúságnak nem kell templom, hiszen a kollégiumban tarthatnak istentiszteleteket, a híveknek pedig elég a fatemplom. Torony sem kell, elegendő a harangláb. Mindezek után az uralkodótól 1773. november 2-án érkezett meg a válasz, ami arról szólt, hogy a templom bővíthető, de nem szólt arról, hogy milyen anyagból. Tornyocskáról és harangról (nem harangokról!) tett említést. Ezután a pataki egyház vezetői újból az uralkodóhoz folyamodtak, hogy engedélyezze kőtemplom építését, mert a fa drága és hamar elromlik.Mostani magasságát 1827-ben nyerte.

A templom orgonája
















Az 1871-ben épült 24 regiszteres, két manuálos, mechanikus vezérlésű, csúszkaládás orgonát Ludwig Mooser (1807-1881) készítette, mely az egykor híres salzburgi mesternek az ország egyetlen, eredeti formájában megmaradt hangszere. A hangszer felújítása 2009-ben fejeződött be. Az újjáépítésre felvett kölcsön fizetésének máig ható terhe nehezedik a gyülekezetre. Felújítását Varga László orgonaépítő (Taksony) végezte, minekutána megszűnt a kiváló szakemberekből szerveződött Aquincum Orgonagyár. Az újjáépítés során törekedtek az eredeti állapot megőrzése.A templomban 1500 ülőhely van, akusztikája alkalmassá teszi hangversenyek rendezésére is. Tanév során a Református Kollégium diákjai számára is istentiszteleti helyként szolgál.

Sárospataki Református Kollégium Gyűjteménye- A Nagykönyvtár

Profiljának kialakulásában döntő tényező volt, hogy az ország oktatás-, nevelés- és művelődéstörténetében számottevő iskolai könyvtárként gyűlt. Az állomány összetételét árnyalta a sok adományozó és hagyatékozó változatos érdeklődése és szemlélete.Bár mind a rég, mind az új természettudományos szakirodalomból is eléggé jó anyagot mondhat magáénak, mégis a gazdag hazai és külföldi protestáns teológiai és egyházi irodalom mellett az állomány nagyobb részét, 70-75%-át filozófiai, társadalomtudományi, művészeti, nyelvészeti, irodalomtudományi, földrajzi és történeti művek alkotják.

Iskolamúzeum

A református kollégium már a 19. század végétől általános gyűjtőkörű múzeum létrehozására törekedett. Ennek megvalósítását sokáig késleltette a megfelelő, nagyobb épületrész hiánya. Csak az 1930-as jubileumi építkezések tették lehetővé, hogy a régi kollégium együttesből fennmaradt, 18. századi Berna-sor adjon helyet a múzeumnak.

Kollégiumunk régi hagyománya, hogy diákjaink meglátogatják azon gyülekezeteket, ahonnét iskolánkba érkeztek. Ezen alkalmakon igeolvasással, énekszóval és bizonyságtétellel szolgálnak diákok, tanárok közösen. 2019. október 20-án a reformáció ünnepére készülve a Sárospataki Református Kollégium Általános Iskolájának hetedik osztálya kiszálláson vett részt az Alsóbereckiben található református templomban. Az istentisztelet végeztével egy finom ebéd mellet, fiatal és idős együtt adott hálát Megtartó Urunk szeretetéért, s azért a tudatért, hogy Istennek mindig vannak, s mindig lesznek fiai, akik ők dicsőítik és magasztalják.

A Sárospatak közelében, a Megyer-hegyen fekvő Tengerszem hivatalosan is Magyarország legszebb természeti csodája. A tengerszemet emberkéz formálta a középkor óta, de mára a hajdani malomkőbánya és a természet lenyűgözően harmonikus egységet alkot.

A Tengerszem kialakulása

A 303 m magas Megyer-hegy vulkáni eredetű, kemény kőzete kiválóan alkalmas malomkőgyártásra, már a XV. században is működő kőbánya volt a területen. A malomkövek fejtését és kidolgozását évszázadokon át hasonló technikával, szerszámokkal és kézi erővel végezték. A XIX. század végén bekövetkezett termeléscsökkenés, majd a működés 1907. évi beszüntetése előtt a malomkőbánya átlagos termelése évi 300-450 malomkő között változott.

A bányában felgyülemlett víz eltávolítására a vízlevezető vágat mélyítését 1844-ben kezdték meg és évtizedeken át folytatták a középkori bánya szegletében. A felhagyott malomkőbánya fejtési gödrében alakult ki az a tó, melyet később Tengerszemnek neveztek. Az itt bányászott malomköveket gabonaőrlésre, érczúzásra, de még paprikamalomban is használták. A Megyer-hegyen bányászott „pataki malomkövek” külföldön is keresettek voltak.

A Tengerszem látogatása

A tó legnagyobb mélysége 6,5 m, a tavat körülvevő sziklafalak pedig 70 méterrel magasodnak a víztükör fölé. A lélegzetelállító szépségű tavacskát a Malomkő tanösvényen keresztül közelíthetjük meg. A tájékoztató táblák részletes ismertetést adnak a természeti jelenség kialakulásáról, a malomkőbánya történetéről, a bányászatról, a terület élővilágáról.

A csapadékvíz felgyülemlésével kialakult tengerszem sajátos botanikai, zoológiai és földtani értékeivel egyedülálló jelentőségű, védett terület. A bányaőr barlangja, a sziklába vájt egykori kovácsműhely, a kibányászott malomkövek és az elszállításukra kivágott "kanyon" szintén érdekes látványt nyújtanak.

A Megyer-hegy oldalába magasan felhúzódó szőlők közül negyedóra alatt egy keskeny, néhol kissé meredek ösvényen tudjuk megközelíteni a Tengerszemet. A tanösvény jelzései teljesen körbe vezetnek a tó körül meredeken felkapaszkodva a sziklafalak tetejére.

Az én kedvenc sportom a jóga

Rengeteg sportot próbáltam már ki az életemben, például  a balettet, a szertornát , a focit, de egyik sem fogott megigazán. Balettozni óvodás koromban kezdtem, a szertorna alsó tagozatos koromban jött szóba, a focit pedig inkább negyedik osztályos koromban szerettem meg, de egyik sem tartott sokáig .Hatodik osztályban már nem sportoltam, semmit és hamar eldöntöttem, hogy elmegyek jógázni, hátha megtetszik .Az első alkalomtól kezdve azt éreztem, hogy megtaláltam életem sportját . Így is lett. Főleg akkor tetszett meg, amikor két hónap után belenéztem a tükörbe és megláttam a hátamon az apró izomcsoportokat, illetve  akarom is rengeteget fejlődött A tanárom óriási motiváció, ha valamit nem sikerül elsőre elsajátÍtanom, rögtön segt és biztat. Nagyon szeretem. Remélem, késóbb sikereket is képes leszek elérni ezzel a sporttal.

Kék Boglárka

A Petőfi Irodalmi Múzeum Magyar Nyelv Múzeuma, a Múzeumok Őszi Fesztiválja keretében ez éven is megrendezte a Kazinczy Lábnyomán Versenyt.

Október 15-én, kellemes időben, a 22, egyenként 4-5 fős általános és középiskolai diákcsoportnak Kazinczy Ferenc életéhez és pályájához kapcsolódó helyszíneket kellett végigjárnunk.  A sátoraljaújhelyi református templomból indulva a széphalmi Magyar Nyelv Múzeumáig minden helyszínen érdekes feladatokat megoldva ismerkedtünk a gazdag életúttal.

Zemplén Vármegye Levéltárában idén korabeli, 1815-ben kelt, Kazinczy Ferenchez Széphalomba címzett levelet kellett megtalálniuk, elolvasniuk és értelmezniük.

Az osztályunkból két csapat is indult a versenyen és nagy örömünkre a Kazinczy kakasai elnevezésű csapat második helyezést ért el.

Darvas Szilárd és Iván Liliána

Irány a suli, vár a Kisrefi!

Mi vár rád?

Családias légkör

kedves pedagógusok

jól felszerelt tantermek

robotika szakkör

tehetséggondozó szakkörök

élményekben gazdag nyári táborok

kézilabda szakosztály

A mi csapatunk nagyon szeret sportolni, ha van rá lehetőségünk, akkor a legtöbb időnket a szabadban töltjük. Ennek eredménye is van , hiszen nem egy éremmel, elismeréssel tértünk vissza a  versenyekről. Van, aki kézilabdázik, jógázik, tornázik,tehát mindenki megtalálja a kedvenc sportját.

Nemrég egy futóverseny alkalmával elhangzott az alábbi párbeszéd:

-Tanár Úr!Honnan tudom azt, hogy melyik lábamról kell rajtolni?

Állj vigyázz állásba, dőlj előre, amelyik lábaddal előre lépsz, hogy megtartsd magad,na azzal kell rajtolni!

Azzal a mozdulattal előre dőlt, s már csak azt vettük észre, hogy a földön fekszik., mivel nem támasztotta meg egyik lábával sem magát. Szerintem ez az egyik legviccesebb történet,amit csak az osztály kis része élhetett át.

Szerző:Kék Boglárka

Spártai futás Kazincbarcikán pataki indulóval

Igazi spártai időjárás mellett, több ezren teljesítették a nem mindennapi akadályokkal tarkított   távot a Spartan Race Superen , a Csónakázó-tótól indulva. Ez a verseny a világ egyik legnépszerűbb és legismertebb akadályverseny- sorozata. A középtávú verseny mellett két kísérő futamot is elhoztak a szervezők.

Az egyik a Spartan Race Kids volt, ahol a gyerekek, a serdülők, a kamaszok mérethették meg magukat. A 6-8 évesek nyolc-kilencszáz méteres, a 8-10 évesek körülbelül másfél kilométeres, a 10-14 évesek pedig 2-2.3 kilométeres pályákon futhattak kisebb akadályok közt. Az indulok között volt a Sárospataki Református Kollégium Gimnáziumának , Általános iskolájának és Diákotthonának hetedikes tanulója Iván Liliána is. Gratulálunk a teljesítményéhez !