1.Iskolakert és szoborpark

A héthektáros terület idős fái egyrészt a régi füvészkert maradványai, másrészt az ötven évvel ezelõtti parképítés emlékei. Sok különleges fajt, díszfákat és díszcserjéket láthatunk itt. A Református Kollégium bejáratával szemben találjuk az Iskolakertet, mely a Kossuth és az Erdélyi Kollégium parkját foglalja magában. Él itt a kislevelű hársnak egy változata, fekete dió, a magas kőris egy változata, 100 éves tiszafa és egy szép ezüsthárs fasor. A kert értékét emelik a park területén található szobrok, melyek a híressé vált pataki diákoknak állítanak emléket. Az iskolakert közepén található a Kollégium műemlék jellegű tornacsarnoka, melyet ma is eredeti funkciójának megfelelően használnak.

Az Iskolakert szobrai

• Bessenyei György

• Collegno-parki emlékmű

• Csokonai Vitéz Mihály

• Egressy Béni

• Erdélyi János

• Fáy András

• Harsányi Zsolt

• Kazinczy Ferenc

• Kazinczy Gábor

• Kazinczy Lajos

• Komáromi János

• Kossuth Lajos

• Lorántffy Zsuzsanna

• Móricz Zsigmond

• Pálóczi-Horváth testvérek emlékmûve

• Pécsi Sándor

• II. Rákóczi Ferenc

• Tompa Mihály

• Tóth Ede

• Faültetõk emléktáblája

• Pataki diákság emlékezetének táblája

2.Református templom

1776. márciusában történt meg az alapkőletétel, s az építkezés öt évig tartott, felszentelésére 1781-ben került sor. Nemrég jutott el hozzám egy gyülekezettörténeti érdekesség, egy korabeli hollandiai újság – a Noordhollandsche Courant -, melynek 1780. január 24-i számában olvasható, hogy “a reformátusok »Uihelyben« és »Patackon« engedélyt kaptak, hogy egy kőtemplomot építsenek.” 

1834-ben földrengés rongálta meg a templomot, boltozata súlyosan sérült. 1895-ben Katona György tervei szerint a templom új mennyezetet és főbejáratot kapott. A templombelső ekkor nyerte késő barokk stílusú díszítését.

1703 és 1705 között a reformátusok a főiskolán tartottak istentiszteletet. 1705-ben a jelenlegi templom telkén a gyülekezet fatemplomot épített, majd 1726-ban egy nagyobbat, amelyben a diákság is elfért. A fatemplom régi papi széke a jelenlegi templom szószéke mögött van. Felirata Illés próféta életére utal: „Non Verbo pIetas, at re, MonstretVur oportet, Igne CaLens IsthoC speret aD astra rapI,” azaz: “Nem szóval, tettel kell, hogy tűnjék ki a kegyesség. E hévtől fűtve várja, hogy égbe kerül.” A betű kiemelés számértéke: 1764.

II. József, a protestánsokkal szemben türelmet tanúsító uralkodó Sárospatakon járt, s az egyház elöljárói kérelmet nyújtottak át neki azzal a megokolással, hogy Isten jelenlegi hajléka rossz állapotú, és a gyülekezet megnövekedett létszámát figyelembe véve kicsi. A döntésben résztvevő vármegyei hivatalnokok pártolólag álltak a kérelem uralkodó elé terjesztéséhez, ám Jabróczky Pál helybéli jezsuita plébános megtámadta a döntést azzal, hogy az ifjúságnak nem kell templom, hiszen a kollégiumban tarthatnak istentiszteleteket, a híveknek pedig elég a fatemplom. Torony sem kell, elegendő a harangláb. Mindezek után az uralkodótól 1773. november 2-án érkezett meg a válasz, ami arról szólt, hogy a templom bővíthető, de nem szólt arról, hogy milyen anyagból. Tornyocskáról és harangról (nem harangokról!) tett említést. Ezután a pataki egyház vezetői újból az uralkodóhoz folyamodtak, hogy engedélyezze kőtemplom építését, mert a fa drága és hamar elromlik.Mostani magasságát 1827-ben nyerte.

A templom orgonája
















Az 1871-ben épült 24 regiszteres, két manuálos, mechanikus vezérlésű, csúszkaládás orgonát Ludwig Mooser (1807-1881) készítette, mely az egykor híres salzburgi mesternek az ország egyetlen, eredeti formájában megmaradt hangszere. A hangszer felújítása 2009-ben fejeződött be. Az újjáépítésre felvett kölcsön fizetésének máig ható terhe nehezedik a gyülekezetre. Felújítását Varga László orgonaépítő (Taksony) végezte, minekutána megszűnt a kiváló szakemberekből szerveződött Aquincum Orgonagyár. Az újjáépítés során törekedtek az eredeti állapot megőrzése.A templomban 1500 ülőhely van, akusztikája alkalmassá teszi hangversenyek rendezésére is. Tanév során a Református Kollégium diákjai számára is istentiszteleti helyként szolgál.

Sárospataki Református Kollégium Gyűjteménye- A Nagykönyvtár

Profiljának kialakulásában döntő tényező volt, hogy az ország oktatás-, nevelés- és művelődéstörténetében számottevő iskolai könyvtárként gyűlt. Az állomány összetételét árnyalta a sok adományozó és hagyatékozó változatos érdeklődése és szemlélete.Bár mind a rég, mind az új természettudományos szakirodalomból is eléggé jó anyagot mondhat magáénak, mégis a gazdag hazai és külföldi protestáns teológiai és egyházi irodalom mellett az állomány nagyobb részét, 70-75%-át filozófiai, társadalomtudományi, művészeti, nyelvészeti, irodalomtudományi, földrajzi és történeti művek alkotják.

Iskolamúzeum

A református kollégium már a 19. század végétől általános gyűjtőkörű múzeum létrehozására törekedett. Ennek megvalósítását sokáig késleltette a megfelelő, nagyobb épületrész hiánya. Csak az 1930-as jubileumi építkezések tették lehetővé, hogy a régi kollégium együttesből fennmaradt, 18. századi Berna-sor adjon helyet a múzeumnak.