I.Rákóczi György Bibliája

A könyv a Rákóczi családtól az 1650-es években lett a Rákócziak által bőkezűen támogatott Sárospataki Református Kollégium tulajdona. Ám amikor I. Rákóczi Ferenc és Báthory Zsófi a 1671-ben elüldözte a kollégium ifjúságát Patakról, a könyvtár jelentős részét, közte ezt a könyvet nem tudták magukkal vinni. Ekkor került a Sárospatakra telepített jezsuiták kezébe. Ám miután Thököly Imre elfoglalta Patakot, a diákok egy része Erdélyből visszatért, a jezsuiták tulajdonából visszakerült a Kollégiumba. 1939-ben a biztonságos megőrzés érdekében egy budapesti bank széfjében helyezték el, több más értékes könyvvel együtt. Innen vitték el 1945-ben a Szovjetunióba, Nyizsnyij Novgorodba, ahonnét 2006-ban sikerült visszaszerezni. Bízunk abban, hogy a könyv kalandos útja ezzel a végéhez ért, s a továbbiakban a Sárospataki Református Kollégium marad gazdája és őrzője ennek a kultúrtörténeti kincsnek. Erről a sokszor gazdát váltó könyvről készült hasonmás kiadás 2015-ben, a vizsolyi Biblia megjelenésének 425. évfordulójára. A barna műbőrkötéssel ellátott könyv címlapján I. Rákóczi György fejedelem pecsétjének dombornyomása látható.

Ez a most ismertetésre kerülő példány is az 1590-es, első magyar nyelvű Biblia, de nem a teljes, annak újszövetségi része. Rákóczi Zsigmond egyik fi a, I. Rákóczi György (1593–1648) hordta magával utazási során, használta, olvasta napi rendszerességgel. Erről saját kezű bejegyzései tanúskodnak, amelyek Sárospatakon, Ónodon, Besztercén, Borsiban, Leleszen és másutt keletkeztek.A könyv eredeti példányát a Sárospataki Református Nagykönyvtár őrzi, de eredetileg a Rákóczi család tulajdona volt.

2.A gályarabok emléktáblája

A rácsos kapun belépve a Nagyportába, három részre osztott kapualjba lehet jutni. A szélső részekben, a falakon helyezték el jobbra és balra az iskolatörténet néhány kiemelkedő alakjának, és fontos eseményének bronzból készült domborművét.
1660, Lorántffy Zsuzsanna halála után a kollégium léte került veszélybe.
A Wesselényi-féle összeesküvés leleplezését követően Báthory Zsófia áttért a katolikus hitre, és földesúri jogát kihasználva elűzte Patakról a diákságot és az iskolát. A nagyobb diákok Debrecenbe, majd onnan Erdélybe menekültek.
A Debrecen útikönyv azt írja, hogy a pataki diákok 1672 őszétől 1673 tavaszáig voltak Debrecenben, utána Marosvásárhelyen telepedtek meg.
Azt tudom, hogy a debreceni lelkészek hogyan kerültek Nápoly közelébe gályarabságba, de a sárospataki diákokról eddig nem tudtam. Érdekes ez, mert a történetírók szerint ezidőtájt nem is létezett a pataki kollégium.
Az emléktábla szerint viszont volt 22 diák, akiket szintén gályarabságra hurcoltak. És ugyanúgy mint a debrecenieket, 1675-ben.
Az 50x82 cm-es bronztábla egy széles márványkeretben látható, alatta a huszonkét név.
A táblát a pataki Diákok Országos Szövetsége állíttatta 1936-ban.