Az iskolai hagyomány része, hogy minden tanévben október 6-án a Kisrefi tanulói elhelyezik az iskolakertben Kazinczy Lajos szobránál a megemlékezés virágait.

Talán nem tudja mindenki, hogy az aradi megtorlás nem ért véget a tizenhármak kivégzésével. 1849. október 25-én Kazinczy Lajos ezredest agyonlőtték az aradi vár északkeleti kapuja melletti sáncban. Az 1849. október 6-án kivégzett tizenhárom aradi vértanún kívül három további áldozatnak még a pontos nyughelyét sem ismerjük. Sírjaikat addig nem lehetett feltárni, amíg Ferenc József uralkodott.

Kazinczy Lajos, aki életét sem féltve harcolt a nagysallóin kívül a győzedelmes tápióbicskei, isaszegi, váci és komáromi ütközetekben. csapatai felett augusztusban már Erdélyben ügyelt, a hónap végén tette le a fegyvert az oroszok előtt, akik azonban hamar átadták őt a császáriaknak. Szeptember elején szállították Aradra, majd pár nappal az aradi tizenhárom kivégzése előtt hallgatták ki először. Többször is kérte, ügye kivizsgálásánál vegyék figyelembe, hogy nem volt sem tábornok, sem hadtestparancsnok, illetve ez utóbbi tisztséget csupán egy napig viselte, amikor is Zsibónál letette a fegyvert.Érvei nem hatották meg a hadbírót és a haditörvényszéket, előbbi úgy döntött, hogy Kazinczy indokai csak kegyelmi úton érvényesíthetőek, ezért javasolta, hogy teljes vagyonelkobzásra, valamint lőpor és golyó általi kivégzésre ítéljék - utóbbi testület egyhangúan fogadta el ezt.

Kivégzésekor néhány nappal múlt huszonkilenc éves. A tizenötödik aradi vértanúként szokás emlegetni.

Összeállította: Kék Boglárka,Cseke Róza,Darvas Szilárd,Iván Liliána